Előtér

-Nem, nem vagyok szűz.
*jelenti ki, majd a lányra mered, csak most esik le neki, hogy miről is akar vele beszélni.*
-A szexről akartál mondani valamit?
*kérdezi kissé ledöbbenten, majd felkapja Alexa narancslevét és belekortyol.*

-Hé az az enyém!
*mondja a lánynak egy kicsit návogva de nevetve.*
-Akkor jó én se.
*Sóhajt egyet majd a lányra pillant.*
-Én csak féltem hogy én vagyok csak ilyen. És neked ki volt?

-És neked ki volt?
*idézi amit Alexa kérdezett, aztán egy újjabb kérdés következik.*
-Nem mondtad, hogy neked ki volt!
*viágosítja fel a lányt, aztán kérdő tekintettel néz rá.*
-Szóval? Először te, mert Te hoztad fel a témát!
*mondja mosolyogva, majd leteszi az üres poharat az asztalra. Gondol egyet, majd int az egyik pincérsrácnak, aki rögtön odajön és hoz még egy narancslevet, majd Alexa elé teszi azt.*

-Ki más mint Oliver.
*Válaszolja csendesen majd a lányra néz.*
-De ne mond el senkinek.
*Fenyegeti az ujjával majd elmosolyodik.*
-Én kérdeztem előbb ám!
*Mondja a lánynak majd rá emeli a tekintetét.*
-És ki az?

-Ez miért olyan nagy titok?
*kérdezi meglepetten, egyáltalán nem érti, hogy Alexa miért titkolózik így. Bár az való igaz, nem kell mindenkinek mindent tudnia.*
-Vagy nem szeretnéd, ha az apád megtudná, hogy az Ő kislánya már nem is olyan ártatlan?
*kérdezi mosolyogva, majd megigazítja hosszú vörös haját.*
-Nekem a báttyád volt!
*mondja mosolyogva, majd nevetni kezd, figyeli Alexa reakcióját.*

-Nem valóban nem akarom hogy tudja.
*Bólint majd sóhajt egy kicsit.*
-Ha itt az ideje majd én elmondom.
*Mondja csendesen aztán fieli a lányt és hirtelen elkerekednem a szemei.*
-Chris? vagy Martin? nem csak hülyéskedsz?

*A lány nevetni kezd, majd amikor Alexa felteszi a kérdést, Ő csak bólint.*
-Martin! Remélem azért nincs harag...
*mondja Alexának, aztán újra hátradől.*
-Mondjuk anya is azt hiszi, hogy még szűz vagyok, bár szerintem már gyanakszik valamire...
*mondja fintorogva, aztán újra Alexára néz.*

-Öhm nincs elvégre azt csináltok amit akartok.
*Vonja meg a vállát.*
-Csak egy kicsit meglepett.
*Magyarázkodik majd a lányra néz.*
-És mégis mikor?

-Akkor jó!
*mondja a lány, majd feltápászkodik a fotelból és megkerüli az előtte álló kisasztalt. Odamegy a bárpulthoz és elkéri a saját számáját, amit eddigi vásárlásai során felhalmozott. Fred oda is adja neki, majd Emily szépen kényelmesen visszasétál és újra leül a kanapéra. Elővesz zsebéből egy cetlit, amire Ő magának felirta mindig, hogy mivel van elmaradva, majd egyeztetni kezd.*
-Jajj Alexa! Hogy-hogy mikor?
*kérdezi közben a lányt, miközben kihúzogatja saját papírjáról a számlán szereplőket.*
-Még a múlt évben, amikor itt töltöttétek a szünetet...
*egy pillanatra barátnőjére néz, aztán újra a papírra szegezi tekintetét.*

-Ohh hogy ez csak egy ilyen legyünk már túl a dolgon alkalom volt?
*Érdeklődik majd a papírra néz.*
-Mennyivel tartozom?
*Kérdezi majd a papírra sandít.*
-Az éjjel volt pár üveg pia is. Az számít szerinted?
*Kérdezi majd előhúzza a zökd tárcáját.*
-ÉS még 2 éve egy két elfelejtett kávé.

-Nem, nem olyan dolog volt.
*rázza meg a fejét a lány, majd ismét irogatni kezd valamit, aztán kihúz pár dolgot a papírján.*
-Azért, mert te nem vetted észre, attól mi még együtt lehettünk...
*mondja, aztán felemeli mindkét cetlit és még egyszer átnézi.*
-Egyébként, hagyd csak, meghívtalak. A kávét pedig szerintem már ők is elfelejtették. *mondja, aztán magához inti a pincért, Fred pár másodperc múlva meg is érkezik.*
-Nem írtatok fel nekem egy ásványvizet. *világosítja fel a lány a dolgozót, majd rámutat saját papírjára.*
-Tegnap volt, délután... *Fred bólint és válaszol.*
-"Azt tegnap Mr. Anderson kifizette." *mondja a lánynak, majd elveszi a számlát a pénzzel együtt és visszamegy dolgozni.*
-Hogy-hogy kifizette? *kérdezi magától a lány, miközben meredten maga elé bámul. Nem tudja eldönteni, hogy örüljön, vagy inkább dühöngjön.*

-Jó persze csak ez fura.
*Mondja mosolyogva majd bólint.*
-Kösz akkor majd én is meghívlak egyszer.
*Majd megrázza a fejét arra hogy Emily mennyire pontos.*
-Nicsak, nicsak kinek fizetnek itt a fiúk.
*Mosolyog majd a lányra pillant.*

-Nincs mit! Majd legközelebb.. ahogy mondod...
*helyesel a lánynak, aztán Alexára néz.*
-Miért fizette ki a piám? Nem kellett volna!
*mondja kicsit dühösen, majd újra felkel a fotelból, már túl sokat ült.*

-Nyugi fél nap alatt itt vagyok. Ha Clark értem jön előbb is.
*Mosolyodik el majd Emilyre pillant.*
-Menj oda és add vissza neki.
*Javasolja aztán felkel.*
-Jobb lenne mennem. Legközelebb talán már Mirával jövök.
*Mondja csendesen és a lányra pillant.*

-Azt fogom tenni! Szépen visszakapja azt a másfél dollárját!
*mondja magabiztosan a lány, aztán jobbnak látja elköszönni Alexától.*
-Majd holnap találkozunk! És természetesen szívesen látom Mirát is!
*mondja mosolyogva, majd megvárja, míg a lány elmegy. Emily felrohan a lépcsőn, most inkább kihagyja a liftet.*

*Megérkeznek az előtérbe, mely nem hoz változást, kihalt az épület. Természetesen sejti, hogy válasza nem elégítette ki Viktort, hisz önmagában sántít a történet, s ha ő hallaná ezt mástól, akkor önnön gyanúja is emelkedne. Néma gyermeknek viszont anyja sem... és mivel Viktor nem kérdez, ő nem mondt többet egy szóval sem. Mikor elérkeznek az előtér végéhez mégis csak érkezik egy kérdés, de szerencséjére nem a kínosabbik témáról.*
~ De jó, hogy csak szomjas...~ *Viszont inni egy olyan házba, ahol nincs senki az rablásnak minősül az ő felfogásában, ám mivel a férfi meg van hívva, így nem utasíthatja vissza, amennyiben ő tölti ki a kiválasztott nedűt.*
- Ihatunk, ha maga szerint nem bánják. *Mosolyodik el, s még mindig a csodaszép belső teret szemléli.*

*Hallgatja a férfi meséjét, valahogy ez bűzlik neki, de azért nem köt bele, hiszen akkor Viktor is felbuzdulhatna ezen. Végre egy húsvér ember, ez a lány még hasznos lehet, főleg, hogy itt dolgozik. Bár nem veszi biztosra, hogy valódi válaszokat fog kapni, de persze ez már így is régen több, mint a semmi. Megigazítja trendi ruháit, mosolyog egyet Kellyre, aztán előtte még válaszol Viktornak.*
- Értem. Nosőőő ez egy családi ügy... Ha minden rendbe van vele, akkor semmikép sem akarom elrontani a szórakozását.*Hadovál, már hogy a francba ne akarná elvinni féléve eltűnt öcssét erről a helyről.*
- Elnézést kisasszony! Nem látott itt egy kék hajú férfit? Körülbelül akkora magas, mint én és Gerynek hívják.

*Elképedve hallgatja a lány szavait, miközben az ital már a kezében volt. Ujjai megremegnek, majd elejti a poharat, ami szilánkokra törik a földön. Meghalt az öccse... Megölték a "Valamik". Ez lehetetlen. Miért nem szóltak a családjának, miért nem értesítették őket, miért nem...*
- Ezt nem hiszem el! Ez lehetetlen! Nem érkezett gyászjelentés, a rendőrség... *Dehát szegény lány nem tudhat semmiről.*
- Elnézést... *Mondja Viktornak, majd elfordul, mert könnyei patakokban törnek elő. Michael Jackson is meghalt. Ez lehetetlen!!!*
- Kisasszony kitől tudja ezeket a dolgokat?!

*Az eddiginél is furcsább ez a hely és ez az egész história. Meghalt az öccse és őt senki se értesíti, és Michael Jackson is odalett. A férfi pedig arról számol be, hogy bizony egyáltalán nem olyan, mint eddig volt. Kavarognak Salem fejében a gondolatok, majd a WC-s kérdésre egyelőre nem is tud felelni. Miért pont az ő testvére, miért így és miért itt?! Ezek sokkal jobban izgatják, de sajnos a lányból nem tud kiszedni semmit, hisze Kellynek hívják és feltehetőleg a családneve Bundy. Inkább még is a WC felé orientálódik, mivel nem tud mit tenni. Némi töprengés után felel:*
- Felőlem... *Kifújja az orrát, majd benyit, de WTF?! Van bennt valaki és nagyon fura hangokat hallat. Úristen, ez 17,5! Ne... Ez lehetetlen. Már hallott erről a démonról, aki szűz lányokat és fiúklat szokott megrontani, de nem gondolta volna, hogy valaha is összeakad vele.*

- Hrrr... grrrkkmrrrkkk... *Hallatja ismét a hangokat az éppen önkielégítést végző fura démon, aztán elrejti a 17,5-öt és feltápászkodik...*
- Vigyázzon! Az érintése is halálos lehet!

*Osztja Viktor véleményét, de mivel az említett démon támadásba lendül, így úgy gondolja nem ártana visszább húzódni, vagy legalább is valami fegyvert keresni. Mögöttük az előtérben csupán hétköznapi holmik hevernek, például lampionok, könyvek, cserepes virágok és a bárnál ugyebár mindenféle üveg. A 17,5-ös viszont egyre sebesebben száguld feléjük és vakond karmaival már is kiszemelte első áldozatát, aki nem más, mint Salem, aki azonben elhajol, s ezzel meglöki hátrafelé a mögötte lévő Viktort.*
- Vigyázz!!! *Ezúttal egy nagyobb karomcsapás érkezik a férfi felé.*
- Grkharkmarkkkk! Mrhahaw! *Hallatszik ismételten a lény szánalmasan primitív nyelvezete. A redvás karmok feltehetőleg többféle baktérium forrásaként funkcionálhatnak. Salem közben egy lámpát tépett ki, amolyan 90cm-es szobalampiont, az a tipikus állványos, de még nem tud támadni, erre nincs ideje, Viktor viszont veszélyben van.*